• Szabó Gabi, MCC

"Főnök, én nem beszélek vele!"

Csapat kapcsolódások újraélesztése - harmadik feltétel

A címben leírt mondat egy coaching beszélgetés témája volt. A vezető, aki az ügyfelem, két tűz között állt. Két embere a csapatában nem hajlandó együtt dolgozni, egyikük még beszélni sem hajlandó a másikkal. A vezetőnek elege lett. Már sok mindent próbált, kért, követelt, tanított, sodródott, leginkább abban bízott, hogy nélküle majd megoldódik, történik valami. Mégiscsak két felnőtt ember. De Eric Berne óta még inkább tudjuk, hogy felnőttek is tudnak úgy viselkedni, mint a gyerekek, úgy beszélni, úgy érezni. És, hogy ez rendben van. Egy ideig.

Kérdeztem a vezetőt, hogy mióta nem beszélnek egymással a kollégái. Évek óta - jött a válasz. Az azért hosszú idő. A helyzet nem változott. A pandémia csak eltolta az időt, nem voltak rákényszerítve, hogy találkozzanak. Kikerülték egymást. Évek óta nem használták egymással a felnőttségüket, és igazán a vezető sem feléjük a sajátját. Most, hogy ismét személyesen dolgoznak, ez a meglévő, fagyott kapcsolat kiolvasztásra vár.

A vezető ezért dolgozott ezen a témán.


Pápua Új-Guineában, a világ "legvégén", a pápuák három csoportba sorolják az embereket. Akikkel együtt élek - ők a barátok. Akik az életünkre törnek - ők az ellenségek. És akik érkeznek és nem tudjuk, hogy mit akarnak - ők az idegenek.

Milyen érdekes megfogalmazás, nem tudjuk, hogy mit akarnak. Bölcs meglátás, hogy mennyi minden múlik azon, hogy mit tudok a másik ember felém való akarásáról, motivációjáról, tervéről. És addig lehet idegen. Az egy semleges zóna.


Az ügyfelemet szerepet cseréltettem mindkét kollégájával. Szentül hiszem, és ezer éve tapasztalom, hogy ha kapcsolatokon akarunk dolgozni, a szerepcsere az egyik legfontosabb tanulás. Beleült a kollégái "székébe", és én meginterjúvoltam. Sok minden előkerült róluk, és a kapcsolatról. És az is kiderült, hogy nem történt semmi eget rengető a múltban, egyszerűen így alakult.

Nem beszélnek. Nem bíznak. Nem tudják, hogy mit akar a másik.

Ez remek felfedezés volt! A vezető a szerepcserék által rájött, hogy nincs semmi gond a két emberrel, a kapcsolatukkal, és lehet egy új fejezetet nyitni, amit ő szívesen támogat!

Ahhoz hasonlított a helyzet, mint amikor a családban tudjuk, hogy két rokon évek óta nem beszél egymással, de senki nem emlékszik már, hogy miért, igazából ők maguk sem. Mégsem meri megtörni senki a csendet, senki nem kezdeményez, senki nem indítja újra a történetet.


A mi történetünkben a vezető a coachingot követően megtette. Leült a kollégákkal külön, aztán együtt, kifejezte az igényét az együttműködés értékére, felvállalta azt a szerepét, ami az alakító, támogató, fejlesztő coach szerepe. Beszéltette, meghallgatta a kollégáit. Kérte, hogy rakjanak mindent az asztalra, ami akadályozza, és azt is, ami segíti a kapcsolatot. Jófajta coach munkában volt a kollégáival, és velem is.


Max Clayton ausztrál szakember szerint a kapcsolataink pozitívak, negatívak vagy semlegesek. Ezek a kategóriák érzéseket jelentenek, viszonyulásokat, akarásokat, döntéseket.

Semleges érzésekkel jól lehet együttműködni. Lehet kapcsolódni, érdeklődni, beszélni, lehet elfogadni a másik embert.

Negatív érzésekkel nem. Azzal dolog van. Vagy a vezető lép, és mint ebben a példában is, megdolgozza a saját viszonyulását, létrehozza a tisztánlátását, megalkot egy tervet, ráhangolódik a fejlesztő szerepre, kísérletezik, cselekszik.

Vagy megkér egy szakembert, a folyamatért vállal felelősséget: megteremti a lehetőséget a coaching munkára, akár személyes, akár csoport szinten.

A negatív érzést, viselkedést át lehet, és át is kell alakítani semlegesre. Ez a harmadik feltétel a csapatok újraélesztésénél. Ne legyen a kapcsolatokban negatív viszonyulás, érzés, viselkedés.

Moreno, a csoportpszichoterápia és a pszichodráma atyja, szerint életünk minősége, a kapcsolataink minősége.

Ha ezt a munkahelyi-szervezeti környezetre lefordítom, akkor a csapatokban a kollégák kapcsolati minősége, a csapatok működésének, eredményességének, hangulatának, egyszóval a csapatok életének minősége.


A kapcsolatok felolvasztása, újra definiálása, kisimítása nem könnyű munka, sem a vezetőnek, sem a team coachnak.

A pápuák kategóriáit továbbgondolva, lehet, hogy van a barátok és az idegenek közt egy csoport: a kapcsolódni akarók csoportja. Mert ez egy döntés. Ez egy új történet kezdete.

Ezt a csoportot én szívesen létrehozom, megmozdítom, növesztem bármilyen csapatban.

Mert az az univerzális tudásunk, hogy jobban leszünk, ha együtt vagyunk, nem változott. Sőt.